Hamarosan itt a következő találkozó ideje, reméljük minél többen el tudnak jönni a közös beszélgetésre. A helyszín a februári összejövetel óta nem változott. Az ott elhangzottakról összefoglalót készítettünk.

Szeretnénk mindenkit (akik még nem kapcsolódtak be valamely csoport munkájába) arra kérni, hogy a következő találkozó idejére döntsön arról, melyik munkacsoporthoz kíván csatlakozni. A választott témakörrel kapcsolatban javaslatokat várunk írásban vagy szóban azoktól is, akik már korábban is részt vettek egy-egy munkacsoport tevékenységében, ezzel is előmozdítva, segítve a csoportok aktív munkáját.

Tájműhely 2002. 2. 12.

2001. november 22-23.között az Európa Tanács táj bizottsága 26 európai ország képviselői és 16 civil szervezet részvételével szakmai összejövetelt szervezett Strasbourgban. Ez volt az Európai Tájegyezménnyel érintett országok az egyezmény életbeléptetését követő első munka konferenciája.

Hazánkat Kincses Krisztina a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának, valamint Dr. Keskeny György Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma munkatársai képviselték.

Kincses Krisztinát kértük meg arra, hogy adjon tájékoztatást a tájegyezmény hazai állapotáról, a konferencián elhangzottakról, valamint a Táj 21 kezdeményezés kapcsolódási lehetőségeiről.

2001. december 3-ig 22 ország írta alá az Egyezményt (Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldávia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Törökország). Az aláíró országok közül csak egy ország, Norvégia ratifikálta az egyezményt. Ez problémát jelent abból a szempontból, hogy az Egyezmény azt követően lép hatályba, hogy tíz ország ratifikálta. A konferencián Belgium, a Vatikán, az Egyesült Királyság, Németország, Monaco, és a Man-szigetek nyilatkozatot tettek az Egyezmény aláírásának szándékáról és előkészítésének állapotáról, Ciprus ez alkalommal írta alá az Egyezményt. A novemberi konferencia célja annak a kérdésnek a tisztázása volt, hogy az egyes országok miért nem írják alá az egyezményt, vagy mások miért csak az aláírásig jutnak el, és miért nem ratifikálják azt.

A résztvevők az Egyezmény életbeléptetése, (átvétele és végrehajtása) érdekében öt kiemelt témában munkavitát folytattak, és ehhez kapcsolódóan megállapodtak öt munkacsoport létrehozásáról, továbbá kijelölték a témák felelőseit.

Az öt kiemelt téma a következő volt:

1. Landscape policies: contribution to the well-being of Europeancitizens and to sustainable development - social, economic, cultural andecological aspects
   Tájpolitika: célja az európai polgárok életminőségének, a fenntartható fejlődésnek a biztosítása - társadalmi, gazdasági, kulturális, ökológiai megközelítés.
   témafelelős: Franciaország
2. Landscape identification, assessment and quality objectives, usingcultural and natural resources.
   Tájak meghatározása, értékelése és minősítése. A táj minőségének biztosítása a kulturális és természeti adottságok figyelembe vételével.
   témafelelős: Norvégia
3. Awareness raising, training and education.
   Figyelemfelkeltés, tudat(osság) növelése, képzés és oktatás
   témafelelős: Svédország
4. Innovative tools for the protection, management and planning of landscape.
   A táj védelemének, kezelésének és a tájtervezés újszerű eszközei.
   témafelelős: Olaszország
5. Landscape Award
   Európa Tanács Táj Díja. A táj “ára”, értéke.
   témafelelős: Szlovénia

A résztvevők megállapodtak abban, hogy a fenti munkacsoportok 2002. májusában újabb két napos workshop-ot tartanak.

A konferenciára hazánkat - mivel még nem írta alá az Egyezményt - hallgatóságként hívták meg. A magyarországi résztvevők szándékukat fejezték ki, hogy bekapcsolódnak három munkacsoport (1., 2. és 4.) munkájába.

Magyarország azért nem írta alá az Egyezményt, mivel ahhoz kormányhatározatra lenne szükség. A határozat előkészítése a NeKöM feladata, de valójában csak az ügyben érintett többi tárca (KöM, FVM) közös véleményét képviselő tárcaközi bizottság munkájával valósítható meg. Ez a tárcaközi bizottság ma még nem létezik, a tárcák az Egyezmény fogalmait is másképp értelmezik. Többek között az Ars Topia Alapítvány web oldalán (www. arstopia.hu) olvasható magyar fordítással a Környezetvédelmi Minisztérium (a Természetvédelmi Hivatal) nem ért egyet, azt csak a tárcaközi előkészítés előtti, munkaközi anyagnak tekinti. Kifogásolható, hogy az Egyezményben szereplő landscape szó következetesen kultúrtájként szerepel, amelynek tájra történő módosítását, illetve a definíció hiteles fordítását indítványozza.

Az aláírás hiánya ellenére a konferencián Magyarországot többször pozitív példaként említették, ahol a tájak ügyét a tájegyezmény szelleme szerint kezelik. A Természetvédelmi Hivatal valóban szerepeltet munkaprogramjában és tervezett költségvetésében olyan feladatokat, amelyek elvégzése feltétele lehet az egyezmény későbbi ratifikálásának. Jelenleg új, a fejlődési folyamatokat és a tájkarakter jellegzetességeit figyelembe vevő tájkataszter, illetve ezzel kapcsolatban a tájtípusok meghatározását tűzték ki célul.

Nem világos számomra, hogy az érintett tárcák kidolgozták-e már a feladat meghatározást, illetve az aláírás feltételrendszerét? Az említett tájtipológia is újdonság, milyen metodika alapján végzik majd a munkát? Nem kellene-e a szakmákat is értesíteni erről?

Kutatásra, háttérintézményekre van költségelőirányzat de a módszertan még hiányzik. A nemzeti tájkataszter/ tájtipológia összeállítása minden országnak komoly pénzbe fog kerülni. Ettől is félnek az országok, valamint nagy a bizonytalanság, mert nincs a táj tipológiának elfogadott rendszere. A következő találkozó erről is szólna.

Mi mint civil kezdeményezés, vagy mint magánszemélyek és non-profit szervezetek szövetsége, LIGA miként kapcsolódhatunk a nemzetközi és hazai előkészítő munkába?

Szerintem az EU titkárságán keresztül lehet bekapcsolódni.

Ők utaltak minket hozzád, tőlük tudjuk, hogy volt ilyen konferencia és te vagy az egyik képviselő.

Valószínűleg csak javaslatokkal lehet élni a civil szervezeteknek elsősorban a NeKöM felé.

A francia munkacsoporttal jó a kapcsolatom, rajtuk keresztül van rá lehetőség, hogy az eddigi 1 év munkáját egy beszámolóban közzé tegyük.

A szervező titkárságon megkérdezem, hogy lehetséges-e, ha nem akkor én is képviselhetem a csoportot.

Szerintem az a kérdés, hogy kollaboratíven vagy konfrontatívan kell-e kapcsolódjunk? Nem látni az igényt és a lehetőséget.

Valószínűleg konfrontatívan kell megjelenni és akaratot kell létrehozni a NeKöM-ben afelé, hogy civil szervezetek és egyéb csoportok is bekapcsolódhassanak ill. be kell kapcsolódjanak.

Be kell jelentkezni, hogy valamelyik munkacsoport munkájában részt kívánnak venni.

Fontos úgy artikulálni magunkat mint LIGA, azaz több szervezet együttes ereje. Oda kell delegálni tőlünk legalább egy szakembert és ezt igényként le kell írni levélben.

A tájegyezmény fordítását szakembereknek is át kell nézniük, mert a szakmai értelmezések is szükségesek.

Tud-e a mi munkacsoportunk az Egyezmény életbelépését elősegítő munkacsoportokhoz kapcsolódni?

A munkacsoportok 4-5, 7-8 fősek. Vitaindító és vezető 20 oldalas szövegeket készítenek és ezt ott helyben fogják közre adni. Előtte lesz munkacsoport egyeztetés is, hogy az egyes témák ne fedjék egymást.

Felvállalom, hogy egy bemutatkozó és együttműködésünket felajánló levelet fogalmazok meg az érintett minisztériumokhoz és az Európa Tanács felé is. Azonban ahhoz, hogy a Táj 21 javaslatait továbbítani lehessen, szükség van arra, hogy a március 5-i találkozásra a munkacsoportok kb. 1 oldalas vitaindító összefoglalót írjanak a témakör alapvetéseiről, céljáról, főbb kérdéseiről. Az is szükséges, hogy minden munkacsoport alkossa meg a saját éves programját.

Hlatky Katalin:

Sajnos a táj kevés ember szívügye. A legtöbb esetben a pénzről szól a sorsuk. A magyar tájak eladók. Elkeserítő az is, hogy nincs megfelelő építésügyi törvény ami az alapvető védettséget biztosítaná a tájak megőrzése érdekében.