Ars Topia Alapítvány 1111 Bp., Budafoki u. 53.      Tel./Fax.: (06-1) 365-1805        E-mail: arstopia@arstopia.hu; taj21@arstopia.hu

vissza

Székelyföldi fürdő és közösségépítő kaláka Gyergyócsomafalván

A Székelyföldi Fürdő és Közösségépítő Kalákák 2001-től kerülnek évről-évre megrendezésre, Az Alcsíkból – Lázárfalváról - induló kezdeményezés, amely érintette: Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást; kis kitérőkkel: Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte  a Gyergyó-medencét is.

Gyergyócsomafalván 2008. július 16.-25.-ig került megrendezésre a XII. Fürdőépítő kaláka, amelynek a lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva Önkormányzata, Zöld Székelyek Alapítvány és a csomafalvi fiatalok (kihúzva:egy) lelkes csapata vett részt, számos támogató és önkéntes részvételével. Támogatóinkhoz tartozik: a Nemzeti Kulturális Alap Építőművészeti Kollégiuma, a Kós Károly Egyesülés, Hargita Megye Tanácsa, a Csíki Természetvédő és Természetjáró Egyesület és a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda.

A Kalákában közel 100 önkéntes vett részt Magyarországról, Erdélyből a gyermekektől, a fiatal szakembereken át az idősekig. Csomafalva lakossága, mesterei, asztalos műhelyei példásan kiálltak a kaláka mellett.  Számos közösen megálmodott építmény valósult meg, a már szokássá vált alkotások mellett.

Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre, a Maros holtágának közelében. A mívesen elkészített fürdő a helyi ácsok keze munkáját dicséri. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye; és a tűzkatlan, amelynél a hideg vizes „gübbenés” –ahogy itt a csobbanást hívják- után a benne megrakott tűznél megmelegedhet a bátor fürdőző.

A kaláka során újjáépítettük a Maroson hagyományosan használt mosópallókat, amelyek korábban a szőnyeg- és a nagymosás helyszínei volt. A mosópallók környezetét rendeztük, biztosítva a lejárást a vízhez.

A Dél-hegy Veresvirág ormán egy kétszintes kilátót kezdtünk építeni, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Gyergyói-medence nagy részére.

A faluba, a Marosparti Iskola környezetének rendezése kezdődött meg. Az utcanévtáblák rendszerének esztétikus, faragott, festett táblákon való kialakítására is sor került.  Csomafalva híres a borvíz kutjairól. A korábban használt falu kútját a régi tervek szerint újítottuk fel, kitakarítva a kutat.  

A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában: a kalákában valósulnak meg. A kaláka lényege, hogy mindenki azt adja a közösbe, amire ereje, tehetsége és jószive van, a gyermekektől az idősekig: faanyagot, fuvart, szerszámot, élelmet, szállást, pénzt, kétkezi munkát, imát. A helyi önkormányzat, közbirtokosság és műhelyek biztosították a faanyagot, építőanyagot és az élelmezést, a helyiek pedig szállást adnak otthonaikban, csűrjükben vagy éppen jurtába. 

A Fürdőépítő kalákák a borvizek védelmére és a hozzájuk tartozó  forrásfoglalások, népi gyógyfürdők helyreállítása céljából jönnek létre, annak érdekében, hogy a helyi közösségeknek felhívják a figyelmet az életet adó víz jelentőségére, gyógyhatásukra és a hagyományos ivó- és fürdőhasználat módjára. A kezdeményezés minél szélesebb társadalmi részvételre törekedik, megteremtve az összefogás és a közösségért való önfeláldozó munkából származó lelki megújulás lehetőségét.

A Kaláka ideje alatt kulturális programokon vehettek részt a kalákázók és az érdeklődők: esténként meghívott előadók mutatták be Csomafalva történetét, Gyergyó népművészetének szimbólumrendszerét, a drányica készítés hagyományait, a gyergyói malmok és a székelyföldi táj erdőművelésének napi helyzetét. Több alkalommal táncházakat szerveztünk, ahol belekóstolhattunk csomafalvi-, felcsíki-, gyimesi- és moldvai táncokba.

Szállást a helybeliek adták, és a közös étkezéseket a helybeliek vendégszeretete, a szakácsnők szeretete hatotta át.

Nagy élményt jelentett a csomafalvi mesterekkel való közös munka, a közös alkotás öröme. A közös munkába vetett hit, a tájért érzett szeretet és felelősségtudat által valósult meg a Csomafalvi Kaláka, amely valamennyi részvevő testi és főleg lelki épülésére, gyógyulására válik.