A Kárpát-medencei Fürdő- és Közösségépítő Kalákatáborok megvalósítását 2019. évben
a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta
Csíksomlyó - Barátok feredője 2006-2007, 2011
Együttműködő partnerek:
Csíksomylói Ferences rendház
Polgár-Társ Alapítvány
Csíkszereda Önkormányzata, Csíksomlyói Közbirtokosság
Csíksomlyó Egyesület
Csobod Öröksége Egyesület
Zöld Székelyföld Egyesület;
Pogány-Havas Kistérségi Társulás
Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület
Tervezők, szervezők, csapatvezetők:
Antal Attila (alpolgármester), Antal Imre (tanár, népzenész), Barabássy Somogy Örs (fafaragó), Balogh Miklós (vándorépítész), Csaba Kinga (tájépítész), Deák Adrienn (tájépítész), Dékány Diána (építész), Dobos Attila (fotómûvész), Forró Botond (polgár-Társ Alapítvány), Gergely Csaba (tanár), Hegedûs Alice (vándorépítész), Herczeg Ágnes (tájépítész), Jánosi Csaba (geológus), Kovács Áron (építész), László Viktor (tájépítész), Leander testvér (Csíksomlyói ferences kolostor házfônöke) Lovassy Zsolt (fafaragó, informatikus), Mátéffy Eszter (fotómûvész), Mátéffy Mária (térségfejlesztô), Nagy Lívia (vándorépítész), Nagy György (építész), Potozky László (polgár-Társ Alapítvány igazgatója), Sánduly Edit (közgazdász), Sólyom Barbara (tájépítész), Takács Edvárd (tájépítész), Tikk Dóra (tájépítész), Tóth Péter (vándorépítész)
A csíksomlyói kaláka kiemelkedô jelentôségû a Székelyföldi Fürdô- és Közösségépítô Kalákák tízéves történetében. A 2006-os év az ekkor félévtizedes évfordulóját ünneplô mozgalomnak különleges kicsúcsosodását jelentette, amelyet azóta sem szárnyaltunk túl, 2006-ban ugyanis nem kevesebb, mint öt egymást követô helyszínen tevékenykedtek a mozgalom önkéntesei. Ezek közül a legnagyobb szabású vállalkozás a Csíksomlyói Kaláka volt. 17 csapatba szervezôdött a több mint száz ideérkezô, és hozzájuk csatlakoztak a helybéli kalákások. Naponta legalább 150 ember dolgozott, rajtuk kívül azok, akik az anyagot feldolgozták, szállították, a háttérben a kalákások keze alá dolgoztak. Egyetlen fürdôépítô kaláka sem váltott ki ilyen széles sajtóvisszhangot: öt esztendô alatt huszonkilenc cikk vagy írás foglalkozott e kalákával és a feredôvel, mely huszonegy ismert és hat ismeretlen szerzô tollából, három nyomtatott folyóiratban, kettô internetes folyóiratban, egy folyóirat-mellékletben és három napilapban, továbbá egy önálló kiadvány és egy hozzákapcsolódó 45 perces dokumentumfi lm formájában jelent meg. Mai napig a leglátogatottabb kalákahelyszín. Ezeddig mégsem akadt fenntartásának állandó gazdája. Minden évben a Pünkösdi búcsú elôtt kalákát hívunk össze, hogy a hibákat kijavítsuk, amit lehet, rendbe tegyünk. Az egykor a Szent-Ferenc Rend tagjai által fényes napokat, szeretô gondoskodást megélt hely évtizedek alatt folyamatosan elgazdátlanodott, zsombékos lapállyá, használatlan „senkiföldjévé” fokozódott le. 2006-ban páratlan összefogással, a fürdôépítô kalákák történetében sohasem látott méretû sürgés-forgással mindez meditációs- és forrás-kert együttesévé alakulhatott. Mint minden kultúrtáj és annak elemei, úgy e létesítmény sem maradhat fenn az emberi gazda jelenléte és munkája nélkül. Látogatókban és használókban újjáépítése óta nem szenvedett hiányt e feredô. Bízzunk benne, hogy kerül jó gazdája is! A hely megérdemli.