A Kárpát-medencei Fürdő- és Közösségépítő Kalákatáborok megvalósítását 2019. évben
a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta
Gyergyócsomafalva - Csomafalvi feredő 2008
Együttműködő partnerek, támogatók:
Gyergyócsomafalva Önkormányzata és Közbirtokossága
Zöld Székelyföld Egyesület
Római Katolikus Plébániahivatal
Marosparti Népfőiskola
Arbor Szövetség
Apicom
Szilfás Erdőtársulás
Szász Ferenc
Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület
Tervezők, szervezők, csapatvezetők:
Azadeh Rahnama (tájépítész), Barabás József (polgármester), Bartalis
Attila ( iparmûvész), Barna Gergely (nyelvész), Csaba Kinga (tájépítész), Cservenák Eszter Ilka (vándorépítész), Elek Attila (tájépítész), Herczeg Ágnes (tájépítész), Horváth Krisztina (iparmûvész), László Viktor (tájépítész), Márton László (polgármester), Mezei Zsófia (vándorépítész), Rüll Tamás (vándorépítész), Szabó Ágnes (tájépítész), Szélyes Fekete Csaba (építéskivitelezô), Tikk Dóra (tájépítész), Török Ádám (vándorépítész)
2007 telén indult Gyergyócsomafalván a Marosparti Népfôiskola, amely Székelyföld faépítészetének megújítását és az erdélyi táj, az erdôk megôrzését tekintette feladatának. A magyarországi és erdélyi Kós Károly Egyesülés, az Arbor Szövetség, a helyi önkormányzat és az iskola tulajdonosa, a római katolikus egyház együttmûködésével 2008 tavaszáig folytak kétheti rendszerességgel a népfôiskolai elôadások, amelyek szervezésében és eseményein többen rész vettünk a kalákamozgalomból. A tavaszi zárórendezvényen felajánlottuk, hogy nyáron eljövünk kalákázni.
A Gyergyói-medence Dél-hegy lábánál elterülô települése, Gyergyócsomafalva, híres ácsairól, asztalosairól és borvizeirôl. A csomafalviak már rég tervezték, hogy a Maros mentén, az egykori, a folyó szabályozásával kialakult holtág egyik kanyarulatában népi fürdôt alakítsanak ki. Ez a terület a település központjához közel esik, így alkalmas közösségi események színhelyéül is. Az öregektôl megtudtuk, hogy volt itt fürdô, a gödörásásnál elô is kerültek a régi gerendák. Csomafalva „borvizes” falu, ami azt jelenti, hogy a kutak egy részében is ásványvíz van, sajnos mára nagyrészt elszennyezôdtek. A borvizet régen szekéren szállították a városba, a környékre. A falu központjában lévô falukutak mára tönkrementek. Így feladatunknak tekintettük ezek megújítását, hogy felhívjuk a figyelmet a kutak értékére, és remélhetôleg idôvel a vizek megtisztítására is sor kerülhet. A csomafalviak az egykori katonai kilátó újjáépítését is nagyon szerették volna. Eredeti helye a településtôl túl messze volt, és az erdô is felnôtt körülötte, így új helyet kellett kiválasztani neki. A falu kívánsága volt az utcatáblák megújítása is. A Marosparti Népfôiskálának otthont adó régi iskolaépület környezetének rendezését is fontosnak tartottuk. A kaláka alatt folyó elôadásoknak, táncháznak, és táblafestéseknek is az évek óta üresen álló régi iskola adott otthont.
A feladat nagysága megkövetelte a sok szorgos kezet, így a gyergyócsomafalvi kaláka sem mondható kicsi kalákának. A közel 100 önkéntes Magyarországról és Erdélybôl érkezett, a gyermekektôl a fiatal szakembereken át az idôs korosztályig képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalos mûhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, napjainkra teljesen eltûnt „gübbenô” Csomafalvi Feredô néven kelt újra életre a Maros holtágának közelében. A mívesen elkészített fürdô a helyi ácsok keze munkáját dicséri. A fürdô közelében helyet kapott a kereszt, a fûzkupola, a tûzkatlan, a fûzfonattal álcázott budi.
A kaláka alatt újjáépítettük a Maroson hagyományosan használt mosópallókat, a borvizes forrásairól híres Csomafalva Falukútját, továbbá elkezdtük a Marosparti Népfôiskola udvarának környezetrendezését, a Délhegy Veresvirág nevû ormán egy kétszintes kilátó építését. Az utcanévtáblák rendszerének esztétikus, faragott, festett táblákon való kialakítására is sor került. Csomafalvára vissztérve öröm látni, hogy a helyiek használják a feredôt. Vize a daganatos betegségekre is kedvezôen hat az érrendszeri és mozgásszervi betegségek mellett. A település segítségünkkel tovább tervezte a hely kialakítását, így sor került megyei támogatással egy rendezvénycsûr, kis szaunaház megépítésre, valamint sétautak kialakítására, hidak, padok elhelyezésére.