Kisbacon - Maczkó bácsi feredője 2013

​

Együttműködő partnerek:

Kisbacon Község Önkormányzata és Közbirtokossága

Bodvaj Egyesület

Kovászna Megye
Turizmusáért Egyesület

Kovászna megye Tanácsa

​

Tervezők, szervezők, csapatvezetők:

Benedek Márta (közösségszervező), Benedek Erika (közösségszervező), Benkő Judit (szervező), Farkas Zsóka (tisztelesasszony), Lakatos Elemér (közbirtokosság elnöke), Simon András (polgármester), Csaba Kinga (tájépítész), Ferenczy Kinga (építész), Herczeg Ágnes (tájépítész), Juhász Attila (építész), Kovács Attila (tájépítész), Lampert Éva (tájépítész), Nemcsok Márton (tájépítész), Szász István (építész), Várnai Bence (építész)

​

Mint oly sok évben, idén is versengés ment, melyik falut látogassa meg a Kalákamozgalom. Ebben az évben egyértelmű volt a választás, a Kalákás csapat Benedek Elek szülőfalujába megy! A hatvan anyaországi fiatalt a Bodvaj Egyesület önkéntesei fogadták. A falu magyarhermányi határában mutatták meg nekik Mackó bácsi gübbenőjét. A forrástól nem messze a Rezes borvíz forrásházához járnak ki ásványvízért, így igen látogatott a terület. A Mackó bácsi fürdőjének rendbe tételén felül a mocsaras rész lecsapolásával egy nagy medencét terveztek ide a kalákások, mely strandolási lehetőséget nyújthat a fiataloknak.

​

A Bodvaj Egyesület mozgatóerejének hála, a magyarországiak mellé fiatalok és meglett helybeliek tucatjai csatlakoztak, a környékbeli közbirtokosságok és vállalatok fával, szerszámmal, szakemberrel és nem kevés pénzzel segítettek, a reggelit és vacsorát szinte teljes egészében a falu felajánlásából fedezték. A közjó érdekében több gazda mondott le telkéről. Az összefogásból a maga nemében nagynak számító medence, öltöző és pihenőhely született, a valamikori kenderáztatót a medencéből kifolyó vízzel töltötték fel, köréje padokat helyeztek. A tíznapos tábor végén Herczeg Ágnes a kisbaconiak igyekezetét, teremtőerejét emelte ki, mondván: Benedek Elek szellemisége munkálkodik még mindig a táj lakóiban. Igaza lehet, mert a helyiek igencsak magukénak érezik a feredőt, s azóta is gondját viselik. Idén tavasszal harmincnégyen vettek részt a strandidényre felkészülő munkában. Kiszivattyúzták a medence vizét, oldalait letisztították, a fedett pihenőhely falait lecsiszolták, lekenték páccal, kavicsot hoztak, elterítették az ösvényeken és a parkolónál, a bejáratnál a sáncba átereszgyűrűt helyeztek, kitakarították a borvízforrás medrét, gondozták a gübbenőt, és megújították a tájékoztató táblát. Az egyre népszerűbbé váló feredőt minden korosztály használta az elmúlt időszakban. Nyárelőn több tucat baróti, bibarcfalvi és helyi fiatalt találtunk a medence körül, most két idősebb kisbaconi ismerőst. A Baróti Szabó Dávid Középiskola nyugalmazott könyvtárosa, Benedek Márti néni és első unokatestvére, a „hazaszármazott” Domokos Tünde állítja, a véletlen folytán vannak aznap csak kettecskén, mert amúgy jóval többen keresik itt a kikapcsolódást. Márti néni szívesen idézi fel a kalákázás, illetve a felújítás napjait: jó volt látni, ahogy a népes tábor tagjai értéket varázsolnak a falu számára. Ő maga a sütés-főzésben segített. Most tavasszal is százhetven pogácsát sütött a munkálkodók nagy örömére. Márti néni a ma Maczkó bácsi feredője néven ismert gübbenő történetét is megosztja: Gál Tündével közös nagyapja, Keresztes Sámuel jó barátja, Benedek Elek biztatására fogott neki 1911-ben az öt gyermeküknek életet adó, fájós lábú felesége, Gál Julianna számára a gübbenő ásásába. Márti néni is fájós végtagjának gyógyítására használja a jótékony hatású vizet: bár nincs ideje öt-tíz napos kúrát végigcsinálni, állítja, az is sokat enyhít fájdalmán, ha csak néhanapján mártogathatja lábát a hideg vízbe. Arra bátorít minden hasonló bajban szenvedőt, keresse fel a régióban párját ritkító kisbaconi feredőt és a gübbenőt.

​