Csernáton - Malom és Csókás feredő 2012

​

Együttműködő partnerek:

Felső- Csernáton Község Önkormányzata és Közbirtokossága

Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület

Kovászna megye Tanácsa

​

Tervezők, szervezők, csapatvezetők:

Borbáth Mónika (tájépítész), Bölöni Dávid (polgármester), Fekete Szabolcs (építész), Herczeg Ágnes (tájépítész), Kovács Attila (tájépítész), Lampert Éva (tájépítész), Madár Kinga (tájépítész), Nemcsok Márton (tájépítész), Nyitrai Kata (tájépítész)

​

A sikeres bodoki kalákázás után továbbra is Háromszéken folytatta a csapat a fürdőépítést. A második háromszéki kaláka Csernáton községben került megrendezésre. Rendhagyó módon két helyszínen, két fürdő megépítésén dolgozott az önkéntes csapat. Az egyik helyszín festői, és a múltat idéző történelmi környezetben fekvő Malom-feredő, közvetlenül az Ika-várnál, vagy ahogy még nevezik, a Csonkatorony lábánál. A 1970-es években a Malom-patak hűs vize táplálta a strand vasbeton medencéjét. A várhegy lábánál kiépített malomárok tette lehetővé, hogy itt több malom is működhessen, innen a hely neve. A kalákát megelőzően a medencét már nem lehetett használni, mert a zsilipet eltömítették, a beton megrepedezett, több helyen elszivárgott a víz. Végül elzárták a patakból beömlő víz útját a medencébe. A másik munkahelyszín a Malom-feredőtől másfél kilométerre fekvő Csókás-feredő. A fürdőt már a múlt században használták népi feredőként. A forrás az erdő szélén, egy vadcseresznyefa tövében fakadt, innen az egykori medencébe folyt a hideg ásványvíz. A régi fürdőmedence 3x4 méter alapterületű volt, éger gerendái előbukkantak a munkálatok során. A tervezésnél elsődleges szempont volt az erózióvédelem, és annak megakadályozása, hogy a falevelek a medencébe hulljanak. 

 

A kalákára több mint hetvenen érkeztek Magyarországról, Erdélyből, és két tájépítész Dániából. A munkálatok során nehézséget jelentett, hogy a kalákásokat kétfelé kellett összpontosítani. A felső, Csókás csapat teherautó platón tette meg az utat napjában kétszer, mégsem szegte kedvüket, jó hangulatban teltek az utazások. Az ebédet is kiszállították, a szerszámokat egy sátorban vehették fel, melyre éjszakánként az önkéntes „medve” segítőink vigyáztak. A medence fala 70 szál égerrönkből készült, melyeket folyamatosan húzgáltak fel az erdőszélre traktorokkal. Ezt követően a lányok lehántolták, a fiúk beállították a helyükre. Efölé sátortető készült a helyi ácsok hathatós segítségével. A forrás környezete rendezésre került, a medence mögött készült egy kis itató, ahonnan vizet meríthetünk magunknak. A vize gyógyvíz, reumás bántalmakra és emésztőrendszeri megbetegedések ellen használták régen, így a táblákra is felkerültek a javallatok. A rézsűk mérnökbiológiai módszerekkel, mogyoróvesszőkkel lettek befonva, így védekezve az erózió ellen. A medencén kívül öltöző és budi is helyet kapott itt. A lenti csapat a betonmedence hibáit kijavította és beburkolta fadeszkázattal. A medence teljes kideszkázására sajnos nem volt lehetőség, így a víz alatt kék medencefestékkel lett kifestve. A malomárok fűzfonat erősítést kapott, a beáramló patakvíz új csövezést. A medence köré fapallós terasz épült, két öltözővel. A tűzrakóhely és a játszótér is elkészült. Az egyik mászóka készítőjét a monda megihlette, a farönk kígyóformává alakult.

Csernáton nagy község - több régi faluból nőtte ki magát. Gazdag építészeti, helytörténeti, táji, természeti örökséggel rendelkezik. Az esti előadások, faluséta, múzeumlátogatás során megelevenedett e táj több száz éves kultúrája, még távolabbi időkbe nyúló mondái. Csernáton hírét a világban az értékmentés szép példáját tanúsító, Haszmann család által alapított, gazdagított, fenntartott múzeum és gyűjteménye jelenti. Az itt folyó ismeretterjesztés, oktatás, nevelés az aktív örökségvédelem példája. Reméljük, mi is hozzá tudtunk tenni valamit e kincsek megőrzéséhez! Mindenesetre a helyiek vendégszeretete, a közös munka és együttlét minket is gazdagított.

​